Teremkeresés matricákkal II.

A keresett terem azonosítója mindenféle logikának ellentmondott, ezért mikor látta, hogy már negyedórája elkezdődött a hőn óhajtott foglalkozás, úgy döntött, a portáshoz fordul segítségért.

A fiú nagyon előzékeny és udvarias volt, ezért úgy ment oda, hogy a távolabbról érkező érdeklődő pont odaérjen előtte. Ennek következtében mérgelődött is magában, hogy ezt mért engedte maga elé, miért ilyen gyámoltalan miért nem vág mások elé, miért nem harcol meg végre magáért az egész világgal, mikor is kiderült, hogy a még tőle is idősebb és pályatévesztettebb, talán frusztráltabb és kapkodóbb érdeklődő ugyanazt a termet keresi.

Ettől annyira megnyugodott, hogy a magyarázat közben már a második mondatnál kikapcsolta agyának gondolkodó és megfigyelő részét, hisz milyen jó, hogy a komplikált magyarázatot meg sem kell jegyezni, oda sem kell figyelni, csak kell menni a másik után és még a száját sem kellett kinyissa, hogy megkérdezze, aminek különösen örült, mert szégyellte, hogy egy frissen végzetteknek szervezett eseményen szeretne részt venni. Szólhatott volna, hogy ő is oda megy, de inkább úgy döntött, hogy szó nélkül lemarad és egy kicsit távolabbról követi a kevésbé szégyenlős érdeklődőt.

Az ötödik kanyarnál elbizonytalanodtak a követettek, akkor vette észre, hogy az idősödő érdeklődő mellett még haladt két személy, talán a lányai. Mivel elég bizonytalanul mentek el balra, a fiú mindenféle logikus magyarázat nélkül jobbra tért. Ott egy takarítónőtől kért pályatanácsadást, mármint merre vegye a pályáját a terem fele. A takarítónő átkísérte a túlsó szárnyba és ott a kolleganőivel folytatott konzultáció után úgy döntött, hogy végülis jó helyen volt, menjen vissza oda ahol találkoztak. A fiú vissza is ment és az újabb magyarázatoknak köszönhetően nagy nehezen fél óra késéssel megtalálta a keresett termet.

Pár másodpercet várt, úgy gondolta, hogy fél óra késéssel már nem illik bemenni, különben is előre regisztrálni kellett. De aztán úgy döntött, hogy ha már ilyen kitartó volt és megtalálta a termet is nagy nehezen, akkor bekopog, lesz ami lesz, most az egyszer ezt a harcot végig vívja.

Elég furcsán néztek rá, miután a kopogtatást követően benyitott, azt hitték eltévedt, valami egyebet keres, de ő elmagyarázta, hogy pont ezt keresi, be szeretett volna nézni. Csak egy kicsit, gondolta magában, csak megtudni a lényeget és azzal futni tovább, hiszen annyi rendezvény van, nehogy valami fontosról lemaradjon e miatt. Tudta, hogy itt csak azok vehetnek részt akik előre regisztráltak és különben is már fél órája elkezdődött, most már egyáltalán nem lehet csatlakozni a nála kb. tíz évvel fiatalabb frissen végzett, anonim alkoholisták stílusában körbeült regisztrált résztvevőkhöz.